Új irány az örökségvédelemben

Könnyebb lesz fellépni a műtárgyhamisítások ellen, bővül az engedély nélkül is külföldre vihető műtárgyak köre és ezen túl gyorsabban lehet elrendelni az ellopott műtárgyak keresését is.

2014. január 12-én lépett hatályba az Örökségvédelmi Törvény (2001. évi LXIV. törvény) módosítása. Ennek értelmében például szigorúbban lehet majd fellépni a műtárgyhamisítások és lopások ellen.

Ellopott műtárgyak esetén most már a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája is elrendelheti, vagyis gyorsabban, hatékonyabban lehet az eltulajdonított vagy elveszett műtárgyakat keresni. Erre a változtatásra azért volt szükség, mert a lopásokat a hatóságok néha már csak akkor tudják felderíteni, amikor a bűncselekmény már elévült.

Hamisítás és rongálás tilalmát is kiterjesztették. Korábban csak a védettséget élvező tárgyak tartoztak ebbe a csoportba, most már „a kulturális örökség elemeinek" körébe tartozó tárgyakra is érvényes. Így a remények szerint hatékonyabban lehet felderíteni az ilyen jellegű bűncselekményeket és könnyebb lesz fellépni ellenük.

Bizonyos tárgyakat könnyebb lesz majd külföldre vinni ezentúl. Az ötven évesnél idősebb műtárgyakat, kulturális javakat a törvény 15 kategóriába sorolja. Eddig minden ilyen tárgyra kiviteli engedélyt kellett kérni, most viszont a kategóriák némelyikénél a törvény bizonyos értékhatár alatt ettől eltekint. A festményeknél, fényképeknél és szobroknál ez az érték most például 100 ezer forint.

Két új védettségi kategória is létrejött a mostani módosítás érdekében. A „nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény" a magántulajdonban lévő, de megtekinthető gyűjtéseket foglalja magába. Ide tartoznak például a magángyűjtemények vagy az egyházi gyűjtések is.

 A „közérdekű kulturális érték" olyan tárgyakra, tárgy-együttesekre vonatkozik, amelynek a tagjai külön-külön nem tartoznak a kulturális javak közé – együtt viszont különleges kulturális szerepük van.

Ezeknek a kategóriáknak a létrehozását a közelmúltban végbement társadalmi változások indokolták. Számos ilyen gyűjtemény jött létre ugyanis magán-, vagy egyházi kezdeményezésre. Ezeknek az elismerése azonban gondot okozott: a pályázatoknál az eddigi kategorizálás miatt ezek a gyűjtemények például hátrányba kerültek.

Automatikusan a törvény erejével védett javaknak minősülnek majd azok a tárgyak, amelyek régészeti ásatások során, vagy egyéb módon a felszínre kerülnek. Az eddig törvény csupán azt mondta ki, hogy ezek a tárgyak az állam tulajdonában állnak. A védelmükről azonban csak a január 14-én hatályba lépett módosítás rendelkezik.