7 túra - középkori templomok nyomában

Az egykori Szatmár és Bereg vármegyékhez kapcsolt Szabolcs megyét 1951-ben egyesítették egy közigazgatási területté, melyet ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeként ismerünk.

Ez a táj a középkori templomokban leggazdagabb vidéke hazánknak, melyek nem maradhattak volna fenn az itt élő emberek óvó szeretete nélkül, mellyel ezekről a kicsiny, sokszor szegényes mivoltukban is áhítatot sugárzó, sok száz éves építményekről gondoskodtak.

A térség nyolcvan középkori templomából – melyekből sokat az évszázadok folyamán módosítottak, átépítettek –, mintegy negyven ritka épület szerepel a 7 útvonalra felosztott, középkori templomokat összefogó túrában. 

Mivel a templomokba csak a helyiek segítségével juthatunk be – elérhetőségük minden templomban fel van tüntetve – éljünk a lehetőséggel, hogy ők kalauzoljanak el az épület és a környék tudnivalói között személyes élményeikkel, történeteikkel.

Bár minden templom más és más, mégis azonos céllal, hasonló időszakban épültek. Azért, hogy egy napon 5-6 templom meglátogatása ne legyen fárasztóan egyhangú, minden útnál találunk egy-egy más jellegű programot is.

 

Ú T I T E R V E K

 

1. ÚTVONAL: SZABOLCS - MÁRIAPÓCS - NYÍRBÁTOR

2. ÚTVONAL: NYÍRMIHÁLYDI - NYÍRACSÁD - NYÍRBÉLTEK - NYÍRVASVÁRI

3. ÚTVONAL: NYÍRBÁTOR - ÓFEHÉRTÓ - BAKTALÓRÁNTHÁZA - VAJA -VÁSÁROSNAMÉNY

4. ÚTVONAL: MÁROKPAPI - CSARODA - TÁKOS - VÁMOSATYA - LÓNYA - ZSURK - NAGYVARSÁNY

5. ÚTVONAL: NAGYAR - SZATMÁRCSEKE - TISZACSÉCSE - SONKÁD - KÖLCSE - TÚRISTVÁNDI

6. ÚTVONAL: FEHÉRGYARMAT – VÁMOSOROSZI – KISSZEKERES – NAGYSZEKERES – CÉGÉNYDÁNYÁD – GYÜGYE - SZAMOSÚJLAK

7. ÚTVONAL: JÁNKMAJTIS -  GACSÁLY - CSENGERSIMA - CSENGER - SZAMOSBECS – SZAMOSTATÁRFALVA

 

 

  1. ÚTVONAL: SZABOLCS - MÁRIAPÓCS - NYÍRBÁTOR

Tokajnál a Tisza-hídon átkelve lépünk be a megyébe, ahol 3 km után, Rakamaznál balra fordulva a második faluban, a megyével azonos nevű SZABOLCSBAN fogad bennünket első látnivalónk.
A XI. században épült monostorban 1092-ben Szent László királyunk zsinatot tartott, erre emlékeztet a templom előtt felállított szobra. A templom később református lett, ma is az.

Rakamazra visszatérve Nyíregyházán (40 km) keresztül Nyírbátor felé – ha még nem láttuk, érdemes az oda-vissza 6 km-es kitérővel meglátogatni MÁRIAPÓCSON a görög katolikus templomot. Mégpedig azért, mert ott találjuk a Könnyező Madonnát, illetve annak későbbi másolatát.

A nap további részét szánjuk NYÍRBÁTOR (37 km) csodáira.

A városban két figyelemreméltó templomot is találunk: a református templomot hatalmas, gótikus ablakaival és Báthori-címerrel ékesített reneszánsz kettős kapujával, valamint a kisebb római katolikus templomot gótikus szamárhátíves bejáratával. Barokk faoltárait eperjesi mesterek készítették, köztük a híres Krucsay-féle kálváriaoltár.

Nem hagyható ki a templommal egybeépített kolostor múzeuma sem, melynek legértékesebb darabja az 1511-ben, Firenzében készített nyírbátori stalum, azaz kóruspad.

Célszerű itt megszállni, a városnak van szállodája, panziója és kitűnő konyhával büszkélkedő étterme.
 

TIPP! A nyírségi almás palacsinta abszolút kulináris élmény!

 

2. ÚTVONAL: NYÍRMIHÁLYDI - NYÍRACSÁD - NYÍRBÉLTEK - NYÍRVASVÁRI

Nyírbátorban a görög-katolikus templomnál balra fordulva Debrecen felé, a 471-es úton érjük el NYÍRMIHÁLYDIT (18km).
Református temploma az 1200-as években már állt, félköríves szentélyzáródása és az 1978-as kutatásokkor előkerült résablakai erre utalnak. Az egyterű, tekintélyes méretű templom mellett álló teljesen zárt, fa harangtornya 1782-ben épült.

Teszünk egy kis kitérőt Hajdú-Biharba, továbbmenve a 471-es úton, átlépjük a megyehatárt. Már Hajdú-Biharban, Nyíradonyban (5 km) balra fordulva érjük el NYÍRACSÁDOT (12 km). Bár másik megye, református templomát kár lenne kihagyni. A templom egyszerű, meggyőző hitet sugárzó belső tere megérdemli ezt a kis kitérőt: belső falain értékes freskókat szemlélhetünk meg.

TIPP! Kulcs az épülettel szemben álló büfésnél lesz.

Ezután NYÍRBÉLTEK (20 km) vár bennünket: az 1222-ben épült és Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus templom szentélyében az 1420-ból származó mozgalmas Golgota jelenetet láthatunk, mely középkori falfestményeink egyik legnagyobb, egységes kompozíciója.

A XVII. században a templom súlyos károkat szenvedett, majd 1787-ben leégett. Kállay Ignác földesúr állíttatta helyre. A templom tornya 1925-ben épült, ekkor került sor a XVIII. században lemeszelt falképek feltárására.

Innen PIRICSE (9 km) felé indulunk tovább, ahol a település református templomát keressük fel. A kívül-belül fehérre festett templom szépségét egyszerűségében, félköríves ablakaiban, valamint a tetősík alatt végigfutó fogrovatos párkány finomságában fedezhetjük fel. Belsejében szerény freskótöredék látható. A templom mellett 1791-ben építettek kisméretű haranglábat, vázszerkezete tölgyfából készült.

Mindössze 8 km-nyi kitérőt kell tennünk, hogy elérkezzünk NYÍRVASVÁRIBA, ahol Vasvári Pál emlékszobáját látogathatjuk meg. Vasvári (eredetileg Fejér) Pál – aki a '48-49-es szabadságharcban vesztette életét –, bár Tiszabűdön (ma Tiszavasvári) született, 3 éves korától itt élt, később ennek hatására vette fel a Vasvári nevet is.

 

3. ÚTVONAL: NYÍRBÁTOR - ÓFEHÉRTÓ - BAKTALÓRÁNTHÁZA - VAJA –VÁSÁROSNAMÉNY
 (76 km)

NYÍRBÁTORból észak felé indulunk el ÓFEHÉRTÓra (13 km), ahol már 1137-óta római katolikus templom áll. A román-kori épületet a XIV. században átépítették kora-gótikus stílusban. Későbbi munkálatokra következtethetünk a templomhajóban és a diadalíven a XV. század környékéről származó freskókból, melyeken Krisztus életéből vett jelenetek és egy keretben Szent György képe látható.

Továbbmenve remek levegőjű erdőben haladunk végig BAKTALÓRÁNTHÁZA (8 km) kicsiny, római katolikus templomáig. A XIII. század második felében épült, középkori alaprajzát máig megőrző templom különlegessége, hogy a helyreállítás során, hazánkban első ízben itt találtak eredeti állapotában megmaradt középkori ablaküveget. 

Visszatérve a 41-es számú főútra, majd jobbra lekanyarodva érjük el VAJA (10km) látnivalóit: az 1330-1380 között épült gótikus református templomot a falra helyezett, díszes koronájú szószékével. Az épülettel szemben látható Vay Ádám kuruc generális 1719-ben készített epitáfiuma (epitáfium: a templomokban, sírkápolnákban a halottak emlékére állított, díszes keretű, feliratos kép, dombormű vagy feliratos tábla).  A település fő látnivalója a Vay család XVI. században épített várkastélya, mely értékes bútorokkal berendezett. Ugyanitt egy remek kiállítással is találkozhatunk a Rákóczi-szabadságharcról.

Érdekesség: Rákóczi fejedelem Pálffy tábornokkal itt vacsorázott, majd itt töltötte éjszakáját 1711. január 31-én, és innen indult Lengyelországba, ahonnan többé nem tért vissza.

A második emeleti nagyterem egész mennyezetét a nikápolyi csatát ábrázoló freskó borítja, mely Lohr Ferenc alkotása. Zsigmond királyon kívül felismerhető az Arany János által halhatatlanná tett Rozgonyi Cicelle alakja is.

Továbbutazva a 41-es főúton VÁSÁROSNAMÉNY (19 km) református templomát tekinthetjük meg, illetve azt, ami maradt az 1332-34-es pápai tizedjegyzékben leírt templomból, ugyanis a XVII. században megnagyobbított templom elé épített tornyot egy szélvihar száz évvel később ledöntötte, és ennek következtében a templom közepe beszakadt. Az eredeti középkori épületből csak a szentély maradt meg.

Vásárosnaményból Gergelyugornya-Jánd-Gulács érintésével utazzunk TARPA (17 km) településre, ahol a következő napokra érdemes szállást foglalnunk. Keressük fel a XV. században, a Báthoriak által épített református templomot – falán 1400 körüli értékes freskót láthatunk. Egyéb látnivalók: a bejárat hatalmas tölgyfaajtója gótikus vas pántjaival, népi barokk szószékével. Itt találjuk az ipari műemlékként számon tartott szárazmalmot is.

 

4. ÚTVONAL: MÁROKPAPI - CSARODA - TÁKOS - VÁMOSATYA - LÓNYA - ZSURK – NAGYVARSÁNY (132km)

Tarpáról korán induljunk, fárasztó nap vár ránk, sok élménnyel. 10-15 percnyi utat kell megtennünk MÁROKPAPI (10km) XIV. században épült, koragótikus, eredeti formáját máig megőrző református templomáig, melynek nyugati bejárata fából ácsolt cinteremmel (szerk. a templom körüli védett udvar, körülkerített temető) ékesített.

A templom egyéb kulturális vonatkozásban is érdekes: 1678-ban Nógrádi Mátyás püspök itt, a templomban tartott zsinaton rendeletben tiltotta meg a pipázást és a tubákolást a templomokban.

Utunk, de talán az egész megye legértékesebb műemléke CSARODA (6km) református temploma lesz.  A XIII. században épült családi kegyúri monostor az aranymetszés szabályainak nemes arányait követi, mely összhatásában és részleteiben is rendkívüli épület. Belépve ez csak tovább fokozódik: a templomhajóban az épülettel közel egyidős falképeket csodálhatunk meg.

A XVI. századtól református hitre áttért falu 1642-ben a falképeket levakoltatta, helyükre népies, virágos díszítést festetett. Mára ezek, valamint a régi freskók jól megférnek együtt egyházi építészetünk e nagyszerű kincsében.

Sem korban, sem művészeti értékében ezzel nem vetélkedhet TÁKOS (2km) református temploma, viszont különlegessége nem is építészeti nagyságában fedezhető fel.

Döngölt agyag padlójával, népi-barokk berendezésével és Asztalos Lándor Ferenc 1766-ban készült, 58 kazettából álló virágdíszes festett famennyezetével méltán kapott helyet az értékes középkori szakrális épületek között. Ebbe a paticsfalú, zsindelytetős, szerény méretű és megjelenésű templomba lépve megérthetjük a „mezítlábas Notre Dame" elnevezést.

VÁMOSATYA  (11km) a következő úti célunk. Vámosatya XIV. században épült református temploma ma is őrzi eredeti formáját. Nyugati bejárata fölött, valamint a szentély falain mérműves ablakok láthatók. 

LÓNYA (29km)  települést a XIII. század elején Bánk bán szerezte meg, és valószínűleg ő építtette Péter és Pál tiszteletére szentelt templomát is. A templomot a XIV-XV. században kibővítették, ám a nyugati kapudíszítésében már reformáció-kori népi jellegű vakolatdíszt fedezhetünk fel. Az eredeti bordás, keresztboltozatú szentély alatti kriptában talált Lónyai hamvakat a családi temetőkápolnába helyezték át. Ezen a templomon is megtalálhatók a szívvirágos népi motívumok – akár előzőleg Márokpapi és Csaroda templomán – a református hitre térés korából, feltehetően azonos kéz munkája. A templom sarkában álló, kiemelkedően szép arányú fa harangtorony 1781-ben készült, tökéletes munkával.

A harangtorony lesz a fő látnivalója ZSURK (37km) református templomának is, melyet 1560-ban emeltek, szoknyáját vörösfenyő, törzsét és sisakját lucfenyő zsindellyel borították. 41m-es magasságával és szépségével a környék legtekintélyesebbike.

NAGYVARSÁNY (23km) református templomát nézhetjük meg. A XV. század első felében épült szentegyház szépségére még emlékeztet a szentély falában meghagyott egyetlen gótikus mérműves ablak, de 1926-ban teljesen megváltoztatták eredeti alakját. Szecessziós tornyot, új támpilléreket építettek hozzá, valamint L-alkúvá bővítették.

Vásárosnaményen (8km) keresztül TARPÁRA, a híres kuruc településre induljunk vissza, ahol vacsora után egy kellemes séta közben a II. világháború hősi halottainak szép emlékművével találkozhatunk.

 

5. ÚTVONAL: NAGYAR - SZATMÁRCSEKE - TISZACSÉCSE - SONKÁD - KÖLCSE - TÚRISTVÁNDI

 (80km)

Tarpáról déli irányban érjük el Tivadart, ahol a Tisza-hídon átkelve, balra fordulva NAGYAR (9km) templomát a belső terében rejlő értéke miatt keressük fel. Építéséről pontos adat nem maradt fenn, de a felújításkor végzett kutatás során derült ki, hogy a jelenlegi templom a XV. századi falak felhasználásával épült. A templombelső északi falán talált, Krisztus szenvedésének történetét bemutató, a XV. század vége felé készített freskók értékét növeli, hogy ebből a korból nagyon kevés hasonló alkotás maradt fenn hazánkban.  

Utunkat feltétlenül szakítsuk meg a falu szélén, a temetővel szemben látható  200 éves, öreg, kocsányos tölgy miatt, ami alatt írta Petőfi Sándor „A Tisza" című versét.

SZATMÁRCSEKE (7km) a Himnusz költőjének adott otthont 1815-től haláláig. Hajdani lakóháza helyén áll a mai Művelődési Ház. Az épület előtt Marton László Kölcsey szobrát a Himnusz születésének 150. évfordulójának tiszteletére állították. A házban megtekinthető a költő emlékszobája. A református templom melletti út vezet a híres, védett temetőhöz. A temető különlegességét csónak formájú fejfái jelentik, a hagyomány szerint a múlt században egy vízbe fúlt halászlegény sírjára állították először fejfának árván maradt csónakját.

TISZACSÉCSÉN (14km) a református templom mellett a vertfalú, szalmatetős kicsiny házat is keressük fel, mely Móricz Zsigmond gyermekkori otthona volt.

A falu favázas református temploma a XIX. század elején épült, az ajtó nyílászárói a milotai régebbi templomból kerültek ide. Harangtornya konzolos galériájával, négy fiatornyával egyike legdíszesebb, gazdagon faragott harangtornyainknak.

Tiszabecsen, Milotán áthaladva SONKÁD (12km) református temploma kínál újabb látnivalót, méghozzá nem is akármilyet: a XV–XVI. században épült későgótikus templom külső képe őrzi eredeti formáját, bár korábbi fa harangtornya helyett a XIX. században új téglatornyot kapott, későbarokk stílusban. Azonban az igazi értéket a templom belsejében találjuk. Az 1717-ben súlyosan sérült templomot 1760-ban építették újjá: tetőzetét helyreállítva festett kazettás mennyezettel, népies barokk belső berendezéssel, a falakat geometrikus és szőlőindás díszítő festéssel látták el. 1998-ban méltán kapta a templom a szakszerű, kiváló helyreállítási munka elismeréséül az Európa Nostra Bizottság díját.

KÖLCSE (3km) református temploma a XIV. században épült. Különálló, galériás fa harangtornyát a XVIII. században emelték, melynek későbbi dőlését az 1994-es teljes helyreállítás szüntette meg.

TÚRISTVÁNDI (9km) református templomát a régészeti kutatások szerint a XV. században emelhették, ezt bizonyítja a templom déli oldalának négy, kőből faragott, csúcsíves záródású eredeti gótikus ablaka, és a szépségét máig őrző főbejárat kőkapuzata. A XVIII. században tűzvész pusztította a templomot, a szentély boltozatát festett fakazettás mennyezettel pótolták, a koporsó alakú feliratos 3. tábla szerint 1778-ban, Jármy uraság engedélyével. A falazott tornyot 1869-ben építették a nyugati homlokzat elé. A település másik nevezetessége az ország egyetlen mindmáig működő vízimalma –, ha működés közben akarjuk látni, a szemben lévő házban kell kérésünket jelezni. Az értékes ipari műemlék kora tisztázatlan, de II. József-korabeli térképen már szerepel itt vízimalom.

Tarpa felé, Kisar falu szélén, az út melletti kis parkban áll egy szobor az alábbi felirattal „VÁNDOR" magyar szürke marha tenyészbika 1946-1954" – szép a pompás bronz bikafej, és szép a gesztus, amivel szobrot kap egy bizonyára nagyszerű állat – nagyszerű emberektől.

 

6. ÚTVONAL: FEHÉRGYARMATVÁMOSOROSZI – KISSZEKERES – NAGYSZEKERES – CÉGÉNYDÁNYÁD – GYÜGYE - SZAMOSÚJLAK

(56km) Tarpáról indulva FEHÉRGYARMAT (14km) első úti célunk, (célszerű itt újabb szállást foglalni.) Református temploma tekintélyes téglatornya zsidelyborítású, négyfiatornyos sudár toronysisakjával kelti fel figyelmünket. 1334-ben a pápai tizedjegyzék a templomot és Miklós nevű papját is említi. A harangtorony és a hajó nyugati része XIV. századi, ám 1794-ben a templomot felerészben átépítik, kazettás mennyezetén 1766-os évszám olvasható.

Innen a 491-es úton, Mánd, Nemesborzova érintésével érjük el VÁMOSOROSZI (13km) települést. Reformtus temploma a XV. században épült, a szentély bordás hálóboltozatának egyik zárókövén Krisztus-fej, a másikon sákányos Báthori-címer látható. A szentély északi falán naivnak látszó falképeket találtak, XVII.századi feliratokkal, az egyiken 1604-es évszámmal.

A Rákóczi-szabadságharc idején a templom súlyos károkat szenvedett. 1784-ben építették újjá, tornya 1818-1823 között készült barokk toronysisakkal. Egyik harangján 1584-es évszám olvasható.

KISSZEKERES (5km) települést az írások 1181-ben említik a királyi szolgáltató falvak sorában, majd 1351-ben a Szekeresi család engedélyt kap istentiszteletek tartására a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templomban. A mai templom déli oldala mellett csak alapjaiban látható kápolna helyett épült ez a későgótikus, szabálytalan sokszög oldalú, egyhajós templom, mely valaha temetkezési hely volt. Az 1987-ben kezdett helyreállítás során a templom sok korábbi értéke került napvilágra. A berendezési tárgyakból kiemelkedő értékű a szószék, többszintes koronájával 1771-ből, a fedett pad, és a papi szék. A templom mellett álló XVIII. századi harangláb 1646-ban Eperjesen öntött harangjával hívja a gyülekezetet.

NAGYSZEKERES (2km) későgótikus temploma különlegesen szép környezetében, a Gögő-Szenke patak mesterséges szigetén, eredetileg csak fahídon megközelíthető vízi erődtemplomnak épült. Különösen szép a templom déli bejáratának egymást átható, pálca- és körtetagokkal díszített, épen maradt gótikus kőkerete és a déli oldal két gótikus mérműves, halhólyagos ablaka.

Az 1985 végzett helyreállítás során a gótikus szentély csillagboltozatának az előtérbe beépített kőbordáit és faloszlopait megtalálták, és a deszkafödém alatt rekonstruálták. A templomhoz fából ácsolt fa harangtornyot 1771-ben építették.

CÉGÉNYDÁNYÁD (8km) református templomának elődje a Kölcsey ispán által alapított, 1181-ben feljegyzett monostortemplom, mely a XIV. században a Kölcsey család temetkezőhelye volt. A műemléki kutatás szerint a templom nyugati falainak nagy része középkori, de a falak feltárása még várat magára. Ennél érdekesebb a falu kastélya, melyet Kende Zsigmond, Szatmár megye alispánja és Kölcsey barátja építtetett 1830-ban.

Megtekintést érdemel a kastély országosan védett kastélyparkja. A kastéllyal egyidős platánfájával, mely az ország legnagyobb platánja, koronaátmérője eléri a 70 métert.

GYÜGYE (2km) református temploma már állhatott 1284-ben, amikor az írások említést tesznek a községről. A templom román-kori eredetét bizonyítja alaprajzi elrendezése, a külső végfalon megmaradt fogrovatos párkány-részlet, a szentély egyenes záródása, és belül az egyszerű szentségtartó fülkéje. A festett fakazettás mennyezet készítési ideje 1767. október 12. – egyik kazettáján olvasható. A templomtól külön álló torony három építési periódus jeleit mutatja.

SZAMOSÚJLAK (1km) református temploma a XV. században épült a korábbi templom feltételezett helyén. A templom egységesen téglából épült, dongaboltozattal. 1855-57 között új, fa harangtorony épült, ami 1865-ben tűzvész áldozata lett, a templom tetőzetével együtt, a helyreállítás két évbe került. Az 1994-es helyreállítással az épület visszakapja középkori arculatát, amit az Európa Nostra Bizottság 1997-ben elismerésével díjazott.

7. ÚTVONAL: JÁNKMAJTIS -  GACSÁLY - CSENGERSIMA - CSENGER - SZAMOSBECS – SZAMOSTATÁRFALVA (56km)

Fehérgyarmatról indulva JÁNKMAJTIS (12km) római katolikus templomát keressük fel, mely a XV. században, eredetileg pálos templomnak épülhetett. A templom lépcsős támpilléreivel, mérműves ablakaival, nyújtott nyolcszögzáródású szentélyével szépen megőrizte eredeti gótikus formáját. A hajót gazdag profilú, csúcsíves diadalív választja el a csillagboltozatos szentélytől, ennek északkeleti falában igen szép szentségtartó fülke látható. A fából készült kálváriacsoport és az orgonakarzat alatt látható kegyúri pad barokk koriak. A szárnyas oltár 1825-26-ban készült Kassán.

TÚRRICSE (11km) református templomát a XV. században építették gótikus stílusban, boltozatos szentélyét és síkmennyezetes hajóját diadalív választotta el, ma mindkettőt egységesen rozettás deszkamennyezet fedi, közepén virágdíszes táblája az 1792-ben végzett helyreállítás dátumát őrzi. 1798-ban készítette Vasvári Gábor asztalosmester a nagyon szép faragott-festett szószékkoronát, maga a szószék és a Mózesszék 1822-ből való. A nyugati bejárat díszített kőkerete a XVI. században készült.

A templom korábbi tornyát lebontották, s északi falától 2 méterre építették a ma is láthatót.

GACSÁLY (8km) református templomának építése a XIV. századra tehető, az egyhajós, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyű templom alaprajza, tömege ezt bizonyítja, még középkori tornya is megmaradt. Az 1717-es tatár betörésnél az épület erösen megsérült, csak 1734-59 között állították helyre, festett fakazettás mennyezetet kapott 172 táblával, amiből jelenleg csak 46 táblát láthatunk, a többit leszedték az 1834–1912 közötti több átépítés, majd helyreállítás során. A templom jelenlegi formáját is ezeknek köszönheti.

CSENGERSIMA (8km) református temploma a tóba nyúló félszigeten álló, a vízen megkettőződő, mesébe illő látványával köszöni meg az ideutazó fáradságát. A kicsiny templom XIII. századi építése óta alig változott, őrzi Árpád-kori jellegzetességét. Az 1717-es tatár pusztítás után 1734-ben már a reformátusok igényeinek megfelelően épült újjá, 1761-ben készült a huszártorony, a bejárati előcsarnok, és az 56 darabból álló, primitív festésű kazattás famennyezet, ezt az Országos Műemléki Felügyelőség restaurálta 1973-ban. A szószékkorona 1799-ből, a karzat 1861-ből való. A 2000-ben végzett helyreállítás során kapott új tetőszerkezetet, hasított zsindely fedéssel.

CSENGER (6km) 1322-ben kapott engedélyt az erdélyi püspöktől fakápolna építésére, rá tíz évre épülhetett meg a ma is álló téglatemplom a Csaholyi család birtokán. A tekintélyes méretű és szépségű templom hosszú ideig megtartotta a gótikára jellemző jegyeit: a téglalap alaprajzú hajóhoz csatlakozó, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyt és a velük egy időben épült nyolcszögű tornyot. A templom szépségét fokozza a sötét és világosabb színűre égetett mázas téglák szándékos váltakozása. A torony minden irányban látható lőrései jelzik, akár hadászati szerepre is alkalmas lehetett, a fehér kő pártázat későbbi eredetű. A templom jelentőségét bizonyítja, hogy 1570-ben zsinatot tartottak falai között. Az 1707-ben leégett épületet 1713-ban állították helyre, egyidejűleg az északi oldalon karzattal bővítették, majd 1745-ben készült népi reneszánsz festésű, kazettás famennyezete. Az 1966-ban kezdett szakszerű kutatásnak és helyreállításnak köszönhetően őrzi mindmáig középkori egyházi építészetünk máig ható, művészi értékű szépségét.

SZAMOSBECS (2km) református templomát 1481-ben építették, eredeti későgótikus formáját máig megőrizte.

Miután a középkori boltozat megrongálódott, 1837-ben a szükségtelenné vált támpillérek elbontásával és felhasználásával építették a déli oldalon álló mai tornyot, ennek belsejében van a középkori csúcsíves bejárat.

1980-ban az Országos Műemléki Felügyelőség teljes felújítást végzett a templomon. Láthatóvá tették a szentély résablakait, a mennyezetet az eredeti festett famennyezetre cserélték, a megemelt tetőt zsindellyel fedték.

SZAMOSTATÁRFALVA (3km) református temploma a XII-XIII. század fordulóján, késő román-kora gótikus stílusban épült. A kisméretű, egyhajós templom ékessége a vörös és fekete mázas téglákból mintásan rakott falazata, melynek szépsége különösen napsütésben érvényesül. A támpillérek vízvetői és az ablakok külső kávája idomtéglából készült. Előtte álló egyszerű fa harangtornya a XVIII. századból való. Összességében ez a kicsiny, meghatóan szerény templom a középkori téglaépítés művészetének magas színvonalú példája.  Mátészalkán, Nyírbátoron keresztül hagyhatjuk el a megyét – de Nyírbátorban álljunk még meg pár percre, ha még nem néztük meg a Báthoriak hitelesen rekonstruált várkastélyát – érdekes látnivalót mindig találunk benne.