Isteni templombelsők nyomában

Különös érzés kerít minket hatalmába, ha betoppanunk egy festett fakazettás templomba, ahol az ég felé fordulva a kipingált mennyezet egyedi mintáin merengve, megelevenedik előttünk egy csipetnyi történelem és egy különlegesen színes templomi világ. Az egyedi és változatos templombelsők meghitt hangulattal töltik meg Isten házának rejtett zugait.

10 csodaszép középkori templomot mutatunk be azok közül az épen megmaradt középkori épületek közül Magyarországon, melyekre igazán büszkék lehetünk. Jórészt ezek a templomok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találhatók, s ezeknek a templomoknak a felfedezéséről külön is írtunk már  7 túra - középkori templomok nyomában címmel. 

Ez az összeállításunk Gyügye, Tarpa, Csengersima, Drávaiványi, Sonkád, Túrricse, Vámosoroszi, Tákos, Bánhorváti, Szenna települések csodaszép épületeit veszi sorra. 

 

Gyügye - Európa Nostra-díjas templom

Ha vesszük a sátorfánkat, és elutazunk Gyügyére, teljes valójában pillanthatjuk meg a település Európa Nostra-díjas középkori templomát. Érdemes nemcsak kívülről megtekinteni, hanem belépni a többszáz éves, míves faajtón, és elmerülni a templom különleges hangulatában. A templom mennyezete festett, kazettás díszítésű. A főhajót ötvenhat, a szentélyt huszonöt festett kazetta díszíti. A legtöbb kazetta figurális jeleneteket, bibliai szimbólumokat ábrázol. A Nap és a Hold, a szőlőfürt, a gabona, a pálmafa, valamint a saját testéből kicsinyeit etető pelikán szimbolikus értelmet nyernek. A XIX. század elején copf-stílusban alkották meg a templom padjait, karzatát, a szószék koronáját, valamint a Mózes-székét is.



 

Jó tudni! Európa Nostra-díj: 2002 óta az EU hivatalos kitüntetése,
mellyel a kiemelkedő műemlékvédelemi értékeket díjjazzák több kategória szerint. 


Csengersima – Noé bárkája

A település templomát a gyügyei templom „testvéreként" emlegetik, annyira hasonló a két épület belső díszítettsége. Az egyhajós, román építészeti stílusú templomot a XIII. században emelték, de a XVIII. század derekán újjáépítették a település akkori birtokosainak - Tunyogi Korda Mihály és becses felesége - elképzelései alapján. Az ötvenhat kazettából álló mívesen festett mennyezetet 1761-ben alkották meg. A gazdagon díszített fakazetták részint állatokat és növényeket ábrázolnak. Motívumai között visszatérő elemként szerepel a sas, a sárkány, de ha figyelmesen szemléljük, szemet szúrhat Noé bárkája is.

Drávaiványi – Királykazetta varázsa

Az ormánsági emberek büszkék Drávaiványi „ékszerdobozára", a falu bájos, meghitt belsejű, késő barokk építészeti stílusú templomára. A festett fakazettás templom 1792-ben épült, s erről tanúskodik a mennyezet közepét díszítő királykazetta felirata is, amely valósággal vonzza a szemet. Isten hajlékának ezen mennyezetét pontosan százhatvanhét négyszög alakú kazetta színesíti. Híres a templom jobb kezében kardot tartó sellős kazettája is, amely jelentősen eltér a többi kazettától.

Tarpa  -  Szent György küzdelme

A falu központjában már 1332-ben állt a Szent András tiszteletére emelt templom. A tarpai templom Bereg legnagyobb és egyik legimpozánsabb temploma. Az épület déli kapuja fölött megcsodálhatjuk a templomot építő Bátori család címeres kőtábláját, amelynek keretét a Sárkány-rend jelvénye adja. Az épület eredeti ajtaja tekintélyt parancsoló, amelynek zárja és mívesen kialakított vasalatai is csodálatra méltóak. A templom méltán híres egyedi, középkori falképeiről, amelyek a XV. század elején készültek. Tüzetesen szemléljük meg Szent György Sárkánnyal való küzdelmét ábrázoló freskót, de elmerenghetünk a keresztre feszítés jelenetében is. A mennyezeti kazetták 1782-ben készültek, kék színűek, és az ég kékjét hivatottak szimbolizálni.

Sonkád  - Tulipánok gyűrűjében

A sonkádi református templomot a középkori Szatmár vármegye kegyúri templomaként emelték a XV. században. A reformáció szele megváltoztatta a templom belsejét, majd a tatárok 1717-ben felgyújtották, ekkor semmisült meg a szentély gótikus boltozata is. A templom hosszú ideig romos állapotban állt, majd a XVIII. század közepén felújították, 1766-ban pedig festett, kazettás mennyezetet, 1795-ben pedig L- alakú díszes karzatot kapott. A felújítási munkák során – 1990-es évek – a lyukas mennyezetben igazi „gyöngyszemekre" bukkantak, ugyanis a nádvakolat gazdag ornamentikát rejtett. A restaurálás nyomán ma gazdag színekben pompázik a szószék, az életfa motívumokat ábrázoló karzatok és a padok. A falakon is nagyon szép, különböző korból származó falfestések váltak láthatóvá.

Szépen kidolgozott mennyezeti fakazettáin tulipánok és egyéb virágmotívumok vonzzák a tekintetet. Ezért is emlegetik a virágok templomaként. A kazetták festésénél figyeltek arra, hogy minden egyes kazetta más és más virágmotívumot jelenítsen meg. Az ablakfülkéket indás-leveles ornamentika keretezi, amely a „virágos reneszánsz" hatását érzékelteti. A templom 1998-ban Europa Nostra-díjat kapott.  

 

Túrricse – Míves szószékkorona

A felső-tiszavidéki festett templomok egyik legszebbike Túrricsén áll. A település gótikus templomáról a XV. században tesznek először említést. Mennyezetét XVII. századi felújítás során díszítették fakazettás mennyezettel, amelynek közepén látható virágdíszes tábla 1792-es évszáma a munkálatok befejezésére utal. A kazettán az alábbi felirat olvasható: „Ezenn Ritsei Re[formátus] Sz[ent] ek[lézsia] Isten ditsősségére a maga tulajdon költségével ez Urnak készítetett házat építtette 1792. "

A templom díszes berendezési tárgyai közül kiemelkedő szépségű a szószék, és a szószékkorona is mívesen faragott elemekből áll. A bejárat környékén felfedezhető tulipános motívumokat megpillanthatjuk Csarodán és Sonkádon is. A szívleveles tulipánok elkészítéséhez a tehetséges festők vörös és fekete színt használtak.

Vámosoroszi – Virágmotívumos Mózes-szék

A vámosoroszi református templomot a Báthory család építtette a XV. század második felében. A templom egyik zárókövén felfedezhetjük a Báthoryak sárkányos címerét. A templom sarkait átlós elhelyezkedésű, két részből álló támpillérek támasztják. Az épület különleges büszkesége a restaurált falkép, a szentély keleti fala a bűnbeesés mozzanatát ábrázolja. A kutatások szerint a szentély és a hajó falain feltárt vörös festékkel festett latin nyelvű bibliai idézetek a XVI. század végén keletkezhettek. A templom 1784-ben kapott famennyezetet, amelyet a hosszú évtizedek alatt kikezdett az idő vasfoga, így 1936-ban el kellett azt távolítani. A templom a későbbi időkben sok viszontagságon ment át. 1662-ben a szatmári német várőrség tett benne nagy kárt, majd a második tatárjárás idején, 1717-ben felgyújtották, tető nélkül maradt, és csaknem egy évszázadig romokban állt.

Népi díszítőfestéssel készült el az 1794-ben felavatott szentély karzata, 1806-ban pedig az L-alakú karzat. Különös figyelmet érdemel a templom Mózes-széke is, amelynek támláját két virágmotívumos kazetta díszíti. De igen gazdag mintázatú a templom 1794-ben készült hangvetője is, amely a szószék fölött ékeskedik. A szószékkorona Vasvári Ódor Gábor mester keze munkáját dicséri.

Szenna – Sellőfigurás kazetta

A Somogyi Református Egyházmegyéhez tartozó festett famennyezettel díszített templomot a szennai skanzen (Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény) területén csodálhatjuk meg.  A meseszép templomot 1785-ben, népi barokk stílusban emelték. A díszes templombelső egyik kazettájának tanúsága szerint Isten házának e szemet gyönyörködtető berendezését Nagyváthy János asztalosmester készítette.
Különleges hangulatot sugároznak a festett karzatok, padok, mellvédek, valamint az egyedi mennyezeti fakazetták. A mennyezeti kazettákat 1949-ben újították fel, a munkálatokat eredeti minták alapján Z. Soós István, kaposvári festőművész végezte.

 

Bánhorváti  - Három harang otthona

A festői környezetben megbújó Bán-völgyében bukkanhatunk rá Bánhorváti csodálatos, festett kazettás műemlékvédelem alatt álló református templomára, amelyet a XIV. században emeltek, majd a XVIII. században alakítottak át.
A templom mennyezeti részét 144 festett fakazetta díszíti.  Valósággal vonzza a tekintetet az úgy nevezett királykazetta, amely fennen hirdeti a dicsőséges megújítást: „Jó Istene dicsőségére és a maga lelke javára végeztek el Tts. Katona Mihály prédikátorságában." Messze földön híres, mívesen faragott és festett pelikános szószékkoronáját a XVIII. században készítették.
Három harangját Szlezák László öntötte 1930-ban Budapesten.  A legnagyobb harang a következő feliratot jeleníti meg: „1699-1855. Abánhorváti keresztyén egyház hívei közadakozásból és adományokból újra öntette 1930-ban… Hiszek egy Istenben… és az örök életben. Ámen. Ember, ha hangom hallod… jőjj, vég álmodra ez kísérőd, veszély idején megmentőd."

 

Tákos – A mezítlábas Notre Dame

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, pontosabban a Beregi-síkságon megbújó picinyke falvacska református temploma, amelyet „mezítlábas Notre Dame-ként" is ismernek, messze földön híres, nem csoda, hogy a világ minden tájáról érkeznek ide látogatók. Az eredeti templomot 1733-ban emelték, majd az évszázad folyamát többször átépítették és kibővítették.

A templom különlegessége a favázas szerkezet és az ún. paticsfal, amely úgy keletkezett, hogy a falazat faléceit vesszővel fonták be, majd pelyvás sárral tapasztották össze. 
Az 1948-as óriási árvíz romba döntötte a templom nagy részét, amelynek helyreállítása az 1960-as években kezdődött el.

Ha betoppanunk a templomba, egyből feltűnik a rendkívül alacsony belmagasság, így még közelebbről tanulmányozhatjuk az 58 festett kazettás mennyezetet. A deszkamennyezet egyik kazettája fennen hirdeti ügyes kézművesét, Asztalos Lándor Ferencet. A kazetták mindegyike más motívumot ábrázol, egyetlen kazetta sem hasonlít a másikra, s részint virágdíszes ornamentikával. A festett deszkamennyezet a népi művészet remeke. Figyelemreméltó a hatszögletű, szintén virágokkal díszített szószék, amely 1766-ban készült. A karzat mellvédjét 15 táblából állították össze, és felirata szerint 1779-ben készült el. A hármas tagolású kegyúri pad a Nemes Dancs család keze munkáját dicséri.